Alapítva 1989-ben.
A magyar Joseph Pulitzer-emlékdíjnak fontos jelképes, erkölcsi üzenete van. Szimbolikusan arra emlékeztet, hogy a Magyarországról jött kisembernek, Pulitzer Józsefnek milyen hihetetlen volt a képzelőereje, kezdeményező- és alkotóképessége. Az õ nevét viselő magyar emlékdíj a magyar újságírók, tévések, rádiósok teljesítményét kívánja elismerni, és főképpen arra akarja ösztönözni őket, hogy legyenek részesei a modern magyar hírközlés megújításának. A kulturális média díj öntörvényű jelenség. Értékállandóságát nem határozza meg sem az, hogy honnan származik, sem a címe, rangja, ünnepélyessége, de még a közvetlen anyagiak sem. Ezért is devalválódtak korunkban annyira egyes díjak. A díj meggyökeresedésének, általános elismerésének, tartós presztízsének egyetlen biztosítéka: a működés értékorientáltsága. Ennek köszönheti napjainkban világméretű tekintélyét a közel kilenc évtizeddel ezelőtt szerényen jelentkező amerikai Pulitzer-díj. A díjazásnak egyetlen kritériuma lehet: a minőség. Ez alatt nem csak az írás minősége értendő, hanem az alkotást hitelesítő emberi magatartás is. A Joseph Pulitzer nevéhez kötődő díj jutalmazottjainak nem szabad sem tehetségtelen, sem becstelen hírlapírónak lennie.
Nem véletlen, hogy az első Pulitzer-díjat a New York Times haditudósítói kapták, azok a riporterek, akik nem csak a tollforgatáshoz értettek, hanem bátrak, áldozatkészek voltak, és minden meggondolást alárendeltek a szakmai becsületnek. Az újságírás nemcsak mesterségük volt, hanem szenvedélyük is, amelyet semmiért nem cseréltek volna el. A szakma szerencséjére máig is követik példájukat, sok az utódjuk. Vállalják a kockázatot, ha kell, az életveszélyt, kiállnak a belső és külső frontokra, nem rettennek meg a fenyegetéstől, zsarolástól, lövedéktől. Egy a szerelmük, az életük és a haláluk: az újságírás. Oda száguldanak, ahol újságot szimatolnak, és utána jelentik az újságot, s ha szükséges, kifejtik az azzal kapcsolatos nézeteiket. Példájukat - történelmünk tragikus alakulása folytán - másfél évszázada sokan kényszerültek követni: az üldözött újságírók, a bebörtönzöttek és a mártírok. Magasak tehát a Pulitzer nevéhez fűződő amerikai díj és a magyar emlékdíj követelményei.
Fábry PálTisztelt Látogató!
Üdvözöljük Önt a magyar Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány oldalain!
A magyar Pulitzer-emlékdíj - amelynek névadója, Pulitzer József 1847-ben született Magyarországon - sok szempontból hasonló, működését tekintve azonban független a New Yorkban évente átadott elismerésektől. A magyarországi emlékdíjat - a Pulitzer örökösök hozzájárulásával - Fábry Pál New Orleansban élő magyar üzletember alapította 1989-ben azzal a céllal, hogy a kelet-közép európai rendszerváltozást követően elismerést kapjanak a kimagasló szakmai teljesítményt felmutató magyar újságírók.
Egy dologban az amerikai Pulitzer-díj és a magyar emlékdíj hagyománya és eredménye mindenképpen közös: mindkét díj az újságírás legmagasabb szakmai elismerésének szimbólumává vált. Weboldalunkon megismerheti az emlékdíj múltját és jelenét, megtudhatja, kik a kuratórium tagjai és teljes hozzáférést kap a Pulitzer-emlékdíjasok adatbázisához.
A Kuratórium nevében sok sikert kívánunk az oldal tanulmányozásához!
kuratóriumi elnök
kuratóriumi tag
kuratóriumi tag
kuratóriumi tag
kuratóriumi tag
kuratóriumi tag
1991 | |
Életmű | Ruffy Péter † |
Külpolitikai újságírás | Gömöri Endre † |
Publicisztika | Megyesi Gusztáv † |
Sajtófotó | Benkő Imre |
Sajtótörténet | Kenedi János |
Szerkesztőségi tevékenység | Szénási Sándor |
Tényfeltáró riportok, elemzések | Baló György † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | 168 Óra |
1992 | |
Életmű | Méray Tibor † |
Külpolitikai újságírás | Vujity Tvrtko |
Publicisztika | R. Székely Julianna, Vajna János † |
Sajtóillusztráció | Kaján Tibor † |
Szerkesztőségi tevékenység | Farkasházy Tivadar |
Tényfeltáró riportok, elemzések | Kántor Lajos † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Heti Világgazdaság |
1993 | |
Életmű | Csatár Imre †, Csicsery-Rónay István † |
Külpolitikai újságírás | Bolgár György |
Publicisztika | Váncsa István |
Sajtófotó | Bánkuti András |
Sajtótörténet | Murányi Gábor |
Rádióriportok, szerkesztői tevékenység | Simkó János |
Tévériport, dokumentumfilm | Fekete Doboz |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Egyenleg |
1994 | |
Életmű | Fejtő Ferenc † |
Külpolitikai újságírás | Nemes Gábor |
Rádióriportok, szerkesztői tevékenység | Domány András, Kerekes András |
Sajtófotó | Szabó Barnabás |
Sajtótörténet | Mihancsik Zsófia |
Tévériport, dokumentumfilm | Kepes András |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Magyar Narancs |
1995 | |
Életmű | Vitray Tamás |
Külpolitikai cikkek, elemzések | Benda László |
Publicisztika, kommentátori tevékenység | Szász János † |
Rádióriportok, szerkesztői tevékenység | Kovalik Márta †, Hegyi Imre † |
Sajtófotó, illusztráció | Lehoczky István † |
Sajtótörténeti mű, memoár | Buzinkay Géza |
Tényfeltáró riportok, cikkek, cikksorozat társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Csalog Zsolt † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Kritika, Vigilia |
1996 | |
Életmű | Gáll Ernő †, Szilágyi János |
Publicisztika, kommentátori tevékenység | Baracs Dénes |
Rádió- és TV-riportok, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Szabó István, Wisinger István |
Sajtófotó, illusztráció | Fábry János |
Tényfeltáró riportok, cikkek, cikksorozat társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Bossányi Katalin † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Szabad Föld, Korunk |
1997 | |
Életmű | Borbándi Gyula † |
Publicisztika, kommentátori tevékenység | Tibori Szabó Zoltán |
Rádió- és TV-riportok, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Friderikusz Sándor |
Sajtófotó, illusztráció | Révész Tamás |
Tényfeltáró riportok, cikkek, cikksorozat társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Szente László †, Varga László |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Figyelő |
1998 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Kovács Zoltán, Tarnói Gizella † |
Életmű | Faludy György † |
Publicisztika, kommentátori tevékenység, külpolitikai cikkek, elemzések | Javorniczky István |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Magyar Rádió Tudományos Szerkesztősége |
1999 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Rádi Antónia |
Életmű | Bodor Pál † |
Képi megjelenítés | Pápai Gábor |
Publicisztika, kommentátori tevékenység | Seres László |
Rádió- és TV-riportok, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Almási Tamás, Schiffer Pál † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | HVG címlap alkotói |
2000 | |
Cikkek | Kő András |
Életmű | Czigány György, Polgár Dénes † |
Képi megjelenítés | Szalay Zoltán † |
Publicisztika | Nyerges András |
Sajtó- és médiatörténeti mű, memoár | Révész Sándor |
Televíziós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Hardy Mihály |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Rádiókabaré |
2001 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Schäffer Erzsébet, Scipiades Erzsébet |
Életmű | Zsolt Róbert † |
Képi megjelenítés | Markert Károly |
Publicisztika | Nagy N. Péter |
Rádióriportok, szerkesztői tevékenység | Rádai Eszter |
Sajtótörténeti mű | Ormos Mária † |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Országház Parlamenti Magazin (RTL Klub), Pannonhalmi Szemle |
2002 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Pünkösti Árpád † |
Életmű | Bajor Nagy Ernő † |
Képi megjelenítés | Tettamanti Béla † |
Kritika | Molnár Gál Péter † |
Publicisztika | Szegő András |
Rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Szepesi György † |
Sajtó- és médiatörténeti mű, memoár | Bajomi-Lázár Péter, Kuszálik Péter |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Világóra (Kossuth Rádió) |
2003 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Romhányi Tamás |
Életmű | Kertész Péter † |
Internetes újságírás | Tóta W. Árpád |
Képi megjelenítés | Magyar Hírlap fotórovat |
Publicisztika | Molnár Erzsébet |
Rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Benedikty Béla |
Televíziós szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Propaganda kulturális magazin (TV2) |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Octogon architecture&design |
2004 | |
Cikk, cikksorozat, oknyomozó, tényfeltáró riportok társadalmi-politikai eseményekről, jelenségekről | Mong Attila, György Bence |
Életmű | Ocsovai Gábor † |
Képi megjelenítés | Korniss Péter |
Külpolitikai elemző újságírás | Füzes Oszkár |
Publicisztika | Szále László |
Rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Nej György |
Televíziós szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Az Este (MTV1) |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | BBC Magyar Adás |
2005 | |
Életmű | Márton Anna † |
Képi megjelenítés | Szandelszky Béla |
Publicisztika | Cs. Gyimesi Éva †, Végel László |
Rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Váradi Júlia |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | Litera.hu |
2006 | |
Alkotóközösség | Figyelő |
Életmű | Lengyel László |
Képi megjelenítés | Teknős Miklós |
Publicisztika | Uj Péter, Fehér Béla |
Rádiós és televíziós újságírói tevékenység | Szente László † |
2007 | |
Életmű | Róbert László † |
Képi megjelenítés | Szabó László Róbert (Marabu) |
Publicisztika | Bojtár B. Endre |
Sajtó- és médiatörténet | Széchenyi Ágnes |
Újságírói alkotóközösségek, szerkesztőségek | 2000. című folyóirat |
2008 | |
Alkotóközösség | InfoRádió szerkesztősége |
Cikk, ciksorozat | Bódis András |
Életmű | Rapcsányi László † |
Képi megjelenítés | Gárdi Balázs |
Rádiós újságírói tevékenység | Zentai Péter |
Tényfeltáró újságírás | Rajnai Attila |
2009 | |
Életmű | Gál Sándor † |
Életmű | Rédei Ferenc |
Publicisztika | Szilágyi Ákos |
Televíziós műsorvezetői tevékenység | Krizsó Szilvia |
2010 | |
Sajtótörténet | OSA Archívum |
Tényfeltáró újságírás | Bodoky Tamás |
Tényfeltáró újságírás | Varró Szilvia |
2011 | |
Életmű | Feuer Mária |
Kritika | Koltai Tamás † |
Rádiós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Rékai Gábor |
2012 | |
Elektronikus sajtó | Aczél Endre † |
Életmű | Bölcs István † |
Írott sajtó | Tódor János |
2013 | |
Alkotóközösség | Házon kívül szerkesztősége |
Írott sajtó | Blahó Miklós |
Televíziós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Kálmán Olga |
2014 | |
Életmű | Érdi Sándor |
Írott sajtó | Rényi Pál Dániel |
Televíziós riporteri, szerkesztői, műsorvezetői tevékenység | Cseke Eszter és S. Takács András (On The Spot) |
2015 | |
A kuratórium nem adott ki díjat. | |
2016 | |
Alkotóközösség | atlatszo.hu |
2017 | |
Életmű | Horvát János |
Írott sajtó | Brückner Gergely |
2018 | |
Életmű | Mester Ákos |
Elektronikus újságírás | Földes András |
2019 | |
A kuratórium nem adott ki díjat. | |
2020 | |
A kuratórium nem adott ki díjat. | |
2021 | |
Életmű (posztumusz) | Győrffy Miklós † |
Tényfeltáró újságírás | Dezső András |
2022 | |
A kuratórium nem adott ki díjat. | |
2023 | |
Életmű | Martin József |
Életmű | Keleti Éva |
Közéleti újságírás | Gulyás Márton |
2023. március 19.
PULITZER 29.
Ma délelőtt huszonkilencedik alkalommal adták át a kitüntetést a budai Remíz Étteremben. Idén Közéleti Újságírás kategóriában Gulyás Mártonnak ítélték a hazai sajtó talán legrangosabb elismerését.
Életmű kategóriában emlékdíjat kapott Keleti Éva Kossuth-díjas, Balázs Béla-díjas fotográfus, érdemes és kiváló művész, továbbá Martin József Táncsics Mihály-díjas újságíró, lapszerkesztő, a Magyar Köztársasági Érdemrend kitüntetettje, főiskolai tanár.
Idézet Kepes András kuratóriumi elnök köszöntőjéből:
„A Pulitzer-emlékdíj átadása évek óta jó alkalom, hogy elgondolkodjunk a szakmánkról, amely az utóbbi időben alapos változásokon ment keresztül. Új felületek, új műfajok születtek, átrendeződtek az olvasói, hallgatói, nézői preferenciák, miközben a sajtó hitele zuhanórepülésben van.
A sajtó hitelvesztése, persze nem új jelenség. A rendszerváltás idején a magyarországi nyomtatott és elektronikus média presztízse 100 pontos skálán még 73-75 pont volt, a kétezres évek elején a felmérésben résztvevőknek már csak 44%-a bízott kisebb-nagyobb mértékben a médiában, a sajtó hitelét célzó legfrissebb kutatás, az Ipsos Global 2022-es nemzetközi vizsgálata szerint pedig a magyar lakosságnak már csupán 9%-a bízik feltétel nélkül a médiában, 64% egyáltalán nem. Ezzel az adattal, a felmérésben részvevő 29 ország közül hazánk az utolsó helyen áll.
A nemzetközi felmérésben részt vettek véleményének őszinteségét némiképp árnyalja, hogy a média hitelességi rangsort Kína, Szaúd-Arábia és India vezeti. Ami engem arra emlékeztet, hogy a 80-as években, amikor a TV-ben még tetszési indexet is mértek, az év legkedveltebb műsora Losonczy Pál, az elnöki tanács elnökének újévi beszéde volt.
A média az utóbbi években, a szakmai megközelítés helyett, ismét beszorult a politikai térbe. A jelenlegi környezetre jellemző a mondat, ami a közelmúltban Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szájából az MCC médiakonferenciáján hangzott el. Idézem: „...aki uralja egy adott ország médiáját, az uralja annak az országnak a gondolkodását és azon keresztül az országot”.
Ez sem új gondolat. A történelem során – az ókortól napjainkig – kimutatható két alapvetően különböző nézet. Az egyik, a politikus megközelítés, amely – politikai oldaltól függetlenül – úgy gondolja, hogy a tudomány, a kultúra, az oktatás és a média célja a fennálló hatalom, illetve egy általuk elképzelt politikai-társadalmi modell igazolása.
A másik pedig, amelyik a tudományt, a művészetet, az oktatást, a sajtót a valóság megismerésének tekinti, és az a meggyőződése, hogy az embereknek joguk van ahhoz, hogy hiteles tudás és információk birtokában, szabadon dönthessenek a sorsukról.
A Joseph Pulitzer-emlékdíj Alapítvány szemléletéhez ez utóbbi nézet áll közel, miközben – sovány vigasz – a politikusok a különféle szakmák presztízsének listáján az utolsó helyen állnak.
Az orosz-ukrán háború médiareprezentációja sűrítetten tükrözi, hogy a hírek a valóság tényszerű bemutatása helyett gyakran a politikai érdekek mentén születnek. Felmérések bizonyítják, hogy az ilyen információk csak a saját buborékjukban tűnnek hitelesnek, a többség számára pedig azt sugallják, hogy mindenki hazudik.
Ez a gyakran tudatosan alakított médiaköd – ahol újabban a közösségi média, a FB, a TikTok, az Instagram, sőt sufniszájtok és robotok is részt vesznek a hírcserében –, szintén nem erősíti a média iránti bizalmat.
Felmerül a kérdés, hogy egy ilyen végletekig megosztott és eltorzult környezetben milyen szempontok alapján lehet eldönteni, ki érdemes a Joseph Pulitzer-emlékdíjra?
Nos, mi úgy gondoljuk, hogy a tények tisztelete, a kiegyensúlyozottság, a magas minőség, a szakmai és emberi tisztesség továbbra is az egyetlen elfogadható értékrend a minőségi médiában. Ezek voltak döntéseink szempontjai.
Külön öröm, hogy az idei díjazottjaink egyaránt képviselik a média hagyományos területeit, a fotót, a nyomtatott sajtót és az egyik legújabb elektronikus műfajt. Személyükben pedig egyszerre köszönthetjük a szakma elismert mestereit és a fiatal generáció egyik meghatározó képviselőjét.”
Kapcsolattartó: Sugár Márta Telefon: +36 (20) 938-5823 E-mail: [email protected] Web: www.pulitzer.hu